Hamarosan véget ér Tiszeker Dániel második nagyjátékfilmje, a Nagykarácsony forgatása. A rendező régóta tervezte és fejlesztette az első igazi magyar karácsonyi filmet, amit most úgy tűnik, a nyári melegben sikerül befejezni.
Próbálkozott ugyan a vírus, hogy megtörje a produkció lendületét, de a stáb felkészültségének és jól kialakított járvány elleni protokollnak köszönhetően végül csak ideiglenesen tudta. Így az alkotóknak nem a Covid-19, hanem az időjárás jelentette az egyik legnagyobb kihívást. De bármekkora eső, köd, vagy éppen vakítóan erős napsütés nehezítette a munkát, nem sikerült lecsalni a mosolyt az arcokról.
Számunkra a legnagyobb örömöt az jelentette, hogy az emberek szívesen mentek a Nagykarácsonyba forgatni, mert egy nagyon emberi és jó hangulatú stábbal dolgozhattak. Nem számított, hogy éjszaka a mínusz fokokban, vagy viharos esőben kellett menni, jelentkezőkből soha nem volt hiány. Sok új fiatal és nagy munkabírású háttérművész kollégával dolgozhattunk együtt. Ezt Tiszeker Dániel érdeklődésünkre meg is erősítette. "Szuperek voltak" - súgta oda mosollyal egy elkapott pillanatban.
Szintén pozitív élmény volt megismerkedni a tűzoltókkal és szakmájukkal. A film témája miatt szorosan együtt kellett működnünk velük, hiszen a történetben számos hivatásos tűzoltó szerepel. Nagyon megbízható és jó személyiségű embereket ismerhettünk meg bennük és egy picit belekóstolhattunk a munkájukba is, például az egyik forgatáson egy magasból mentő kosarából láthattunk rá a stábra 35 méter magasból.
Balról: Kodrucz Norbert, Papcsik Gábor, Deák Miklós, Tiszeker Dániel, Liener Márta
Magasból mentő kosarában
Stábtagok 35 méter magasból